Kicsit több, mint három éve már annak, hogy kiestem a világ folyásából. Már nem értesülök rögtön a változásokról. Sem szűkebb, sem tágabb környezetemben. Nem tudom tartani a lépést. Minden kétséget kizáróan lemaradtam.
Már egy esztendős volt Egyeske, amikor elindultam valami okból kiflyolóag a belvárosba. Ujjongva, már-már visítozva üdvözöltem az "új" metrókocsikat az M2 vonalán. A kocsik a peronon várakozók közül, csak két embernek számítottak újnak. "Csecsemőnek minden új" tartja a mondás. Ez némiképp kiegészítésre szorul, ugyanis a csecsemőt szülő anyának is minden új a szülést követően... Visszatérve a metróhoz. Már jó ideje megújult a vonal. Valószínűleg akkor hozták be a szerelvényeket, teljesen titokban tartva az egész ország előtt, amikor szültem. Kicsit lesajnálóan megmosolyogtak ott a peronon. "Hol volt ez eddig, kómában?" - gondolhatták. Igen. Szülés utáni kómában voltam...
Egy másik emlékezetes kiruccanás szintén Egyeske egyéves kora körülre tehető. Apával kettesben be akartunk ülni egy impozáns cukrászdába. Amikor megérkeztünk, a kezdő pincérfiú hozzánk lépett és megkérdezte, milyen helyet szeretnénk. Azt feleltem, nem dohányzót. A fiú e mondatomtól lányos zavarba jött. Verejtékezve nyögte ki, hogy olyan asztaluk már nincsen. Kérdőn néztünk egymásra mindannyian. Majd folytatta. "Azért nincs nem dohányzó asztalunk, mert már nem lehet sehol sem beltérben dohányozni". "Ühüm." - mondtam én. "Tudja, kómában voltam egy évig." - védekeztem. "Értem. Akkor, ide parancsoljanak."
Mivel idén májusban Ketteskének is életet adtam, kiújult a szülés utáni kómám. Most a legnagyobb közösségi portálon csapott le rám. 2015-ben érdekes felfedezést tettem. A facebookon vannak csoportok. Igaz, eddig is már tagja voltam egy-két csoportnak, de azokat az ismerőseim, vagy én hoztam létre (pl. egyetemi csoporttársak csoport, vagy Csajok a terhespatológia 108-asból). Eddig nem vettem észre, hogy különböző tematikájú zárt gigacsoportokhoz is lehet csatlakozni és ott lehet adni, venni, észt, tanácsot osztani, vagy csak egyszerűen lenni. Csupán identifikációs és önbizalomnövelő célzattal.
Úgyhogy belehúztam. Tagja vagyok a Pestszentlőrinci Anyukáknak, a Szuper használt babaholmiknak, a Babahordozás kérdések-válaszoknak, Eladó babahordozó eszközöknek, a Szoptatási kérdezz-feleleknek, a WHO általi hozzátáplálásnak, a BLW-s, vagy falatkás hozzátáplálásnak, az Ingyen elvihető babaholmiknak. Eddig. A sor a végtelenségig növelhető. A kómámból kifolyólag nem látok nagyon bele a csoportok működési mechanizmusába, de ennek hiányában is bátran állítom, hogy Mérei tanár úrnak igazi ínyencség lenne ezen csoportok vizsgálata. Vagy nem...
Csoportszűzességemet a Szoptatási kérdezz-felelek csoport vette el... Teljesen "véletlenül" akadtam rá. Egyszercsak ott volt a falamon, hogy csatlakozzak már ehhez a kislétszámú (akkor még csak 6000 fős) csoporthoz, merthogy van ismerősöm, aki tagja már. Jogos a rendszer felvetése, hogy ha van ott ismerősöm, akkor nekem is ott a helyem...(Kérdem én: Miért is?! Mindegy...) Úgyhogy hosszan tartó mérlegelés után egy határozott bal egérgombbal csatlakoztam is. És ekkor kinyílt előttem a világ és egyben elszabadult (itthon) a pokol.
Konklúzió: "Ne Fészbukozzá'..."
(Pamkutya nagysikerű Gangnam style paródiája https://www.youtube.com/watch?v=5Kj3R_v4gE4)
Mondanák gyermekeim, ha tudnák, mi az a facebook és ismernék Pamkutya munkásságát. Egyeskének már nem kell sok, sajnos, lassan tudni fogja. Vagy, ha nem is fogja érteni, hogy mire jó ez a valami, akkor a logójáról fel fogja ismerni. Mint a youtube-ot. Van itt probléma valamivel? A mai kor gyermekeit szinte lehetetlen megóvni, elzárni, eltiltani a kor vívmányai elől. Nagy dilemma számomra, hogy kellene-e. Hogyan tegyem rá a búrát, ha mindenhonnan minden folyik? Erről inkább majd máskor.
A probléma ott van, hogy anya a Facebookkal kapcsolódik ki. Ez nem annyira nagy baj, bár némileg minősít. Inkább az időzítés a szűk keresztmetszet. Ugyanis anya, rengetegszer rápillant napközben a zokostelefonjára, pedig már az értesítés jelzőt is kikapcsolta. Rápillant, írom kissé eufemizálva a rideg valóságot. Anya képes lenne órákon keresztül bámulni a telefonját, vagy a tabletet. Újra és újra ráfrissítve a falra. Gáz.
Minél több csoportban tag az ember, annál nagyobb a nyüzsgés a falon. A kérdezz-felelek csoportokban akár percenként érkezhetnek kérdések. Most már tudom azt is, hogy el lehet rejteni a csoportokban zajló aktivitást (magyarul: lehet hide-olni), nem kell mindig szembetalálkozni az állandóan ismétlődő kérdésekkel. Csak akkor miért és minek tag az ember, ugyebár?! Sok dolgot megtanultam már a csoportokról. Ímé a tudás csokrom:
1. A Facebook csoportok olyanok, mint a vietnámi balzsam.
A tigrismintás, kis tégelyes, erős illatú kence mindent gyógyít. Mindenre jó. Még azt is meggyógyítja, amit nem kellene. Hol itt a hasonlóság? Szinte nincs olyan terültete az emberi életnek, szűkebben a gyerekes éltmódnak, melynek ne létezne megfelelő csoport. Igen, mindenre van csoport. Anyaként most az anyalétet érintő csoportokat veszem górcső alá.
Mit kell egy gyerekkel csinálni? Először is meg kell szülni. Majd etetni, pelenkázni, öltöztetni, hordozni és szórakoztatni kell. Meg persze nevelni. Ennek megfelelően van szülésfeldolgozós csoport, természetes szülős és császáros csoport. Van szoptatós és tápszeres csoport, pépes-pürés hozzátáplálós vagy BLW-s, falatkás hozzátáplálós csoport. Létezik továbbá mosható pelenkás csoport, vannak városonként olcsó, eldobható pelenkás és olcsó, mosható pelenkás zárt csoportok és, ha már nem pelusos a gyerek, az se gond, mert van szobatiszta csoport is! No nem a csoport szobatiszta, bár bízom benne, hanem a csoport témája a szobatisztaság... Vannak babaruhát árusító csoportok. Az ingyenestől az olcsó, de egyben szuper, használt és szuper használt babaholmikig. Tényleg mindenre van csoport. Akár egy-egy ruhadarabnak is lehet csoportja, pl. Puhatalpú babacipő az egészséges lábacskákért csoport. Találhatunk mindennemű hordozós csoportot az árusítón keresztül a tanácsadóson át, egészen a hordozóeszközöket és gyártókat, márkákat minősítő feedback csoportokig, mindent. És, ha már gyerek, akkor játék. Olcsó játék csoport, használt játék csoport, sérült csomagolású játék csoport, Fischer Price csoport bármi... Mindennek van csoportja. MIN-DEN-NEK!!! Nem is folytatom.
2. Adott csoport elveivel ütköző kérdések megfogalmazása felér az ősbűnnel.
Bármilyen emberi csoportosulásról beszéljünk, az hogy valaki valahol tag az azt jelenti, hogy egyetért a csoport írott és íratlan szabályaival, lehetőségéhez mérten be is tartja azokat és természetesen mindenkire ferde szemmel néz, aki nem tagja a csoportnak, vagy más elveket vall, mint amikkel az adott csoport egyetért.
A Facebook csoportok világában előszeretettel alkalmaznak egyesek egy ősi ellenvéleményt megfogalmazó módszert új köntösbe bújtatva. Én ezt virtuális megkövezésnek nevezem. Szinte minden csoportban találkoztam már ezzel a jelenséggel.
Ha valaki a hurcis kérdezz felelek csoportban azt kérdezi, hogy milyen kengurut vegyen, hallani lehet, ahogy kis hazánk kendős anyukáinak egy bizonyos része, az adott posztot olvasván, egyszerre vágódik hanyat a székével, vagy dob egy hátast magára kötött gyerekkel, majd haját és ruháit szaggatva értetlenül kiált az ég felé: "Miért akarja EZ megölni a gyerekét?!" És komolyan fontolóra fogja, hogy saját 5 méteres, alsóhangon 30.000-es kendőcsodájával megfojtja a kérdezőt. Akár kétszer is.
Más. Ha valaki a BLW-s hozzátáplálós csoportban pépesítésről, vagy pürékről kérdez, a reakciók olyan hangnemben íródnak, hogy az illető azon nyomban belefojtja magát a kérdéses babaélelembe szégyenében és a botmixerrel vágja fel az ereit sebtiben. "Hogy gondolhatta, hogy EZ itt pürézik?!"
Szoptatós csoportban tápszerről beszélni?! Begyűrűzik a tápszerlobbi! "Kurva anyja csecsiből szopott tej is keserő méreggel forr az torkára" annak, aki tápszerről kérdez! Csak a miheztartás végett mondom. (idézet: Gyarmati Balassi Bálint: Szép magyar comedia)
FIGYELEM! Természetesen általánosítok, ebből kifolyólag a fent leírtak nem érvényesek mindenkire! Akinek nem inge, annak gatyája...
3. A legádázabb támadó hangvétel is megszelidül egy kettőspont zárójel kombináció alkalmazásától:)
Nyilván mindegyikünk találkozott már azzal a jelenséggel, hogy írásban könnyű félreérteni a másikat, vagy olyat beleérezni a mondandójába, amit mi szeretnénk érezni, ámbár nincs benne. Vagy nagyon is jól érezzük a szavak élét, de ha a komment végén ott a :), akkor hiába küldtek el bennünket sejthetően, vagy minden kétséget kizáróan melegebb éghajlatra, nincs mit tennünk, mi vagyunk az EQ-"bajnokok". Mivel nem látjuk, érzékeljük a partnert, nem tudunk következtetéseket levonni az elhangzottakra vonatkozóan a nonverbális jelekből (pl. hangsúlyból, hanglejtésből, szemkontatktusból, végtagtartásból stb). Ezeket a beszédet kísérő jeleket hivatottak pótolni a smile-k, matricák és mindennemű képek.
Ez rendben is lenne, csak ha kapunk egy ilyen jellegű hozzászólást, hogy "Ecsém! Mekkora sz@r vagy! El kéne venni tőled azt a szegény gyereket! :)", akkor, kérem szépen, hogy is van ez?! Most ironizálunk? Vagy gúnyolódunk? Ismeretlenül is ilyen jó viszonyban lennénk, hogy 10.000 ember előtt vicceskedve megalázható vagyok?!
Tudom én, hogy az udvariasság nem mindenkien kenyere, meg azt is, hogy egy giga csoportban az emberek is sokfélék. Próbáltam a legsemlegesebb jelzőt keresni. Bár igaz, írhatnám azt is, hogy ezek a csoporttagok bunkók:), parasztok:)... Ugye, érezzük, hogy miről beszélek?!
4. Majdnem mindenki egyenrangú, da ha az nem is, akkor "szakértő".
A Facebook csoportok nem gomba módjára szaporodnak, bár úgy tűnhet. Létrehozzák őket, olyanok, akik leküzdhetetlen vágyat éreznek arra, hogy valami maradandót alkossanak ezen a világon. Félre az iróniával, van létjogosultsága a csoportoknak. Nagy hányadának igen. A többiről, most nem beszélünk...
Nos, aki létrehozza a csoportot az az admin, aki addig teljhatalmú, amíg maga mellé nem rendel hű admin-muskétástársakat a renitens csoporttagokkal folytatott ádáz küzdelemben. A legtöbb csoportban vannak a témához értők is, igen kis számban. A hozzáértők mellett találkozhatunk a KV-kal is. Ők a kiemelt válaszadók. Ha valamire nagyon választ keresünk, akkor őket érdemes kékíteni a szakemberek mellett. A sor végén kullogunk mi, kis dilettáns (csak anyák2x). Mielőtt valaki azt hinné, hogy éppen az ölemben van Ketteske és beleoktorjált kis öklével a klaviatúrába, el kell keserítsem... A zárójeles mondatnak van értelme. Ugyanis. A legtöbb csoportban a tájékozódást megkönnyítendő és a vélemény hasznosságának osztályozására, meg kell határoznunk a kérdéshez való hozzáértésünk minőségét. Azaz, ha én válaszolok, akkor én csak egy anya vagyok, akinek van két gyereke. Tehát a hozzáértésem minden szegmense empirikus úton épült be, a témából nem doktoráltam, nem végeztem el semmilyen a témához kötődő 60/90 órás tanfolyamot és nincs a hozzászólásom mögött semmilyen olvasott tudás. Ez lennék én, aki tisztában van a "csak" anyai voltával és nem is nagyon okoskodik.
De van, aki úgy véli, 15.000 komment elolvasása után, már ő is hordozási tanácsadó-védőnő-gyerekorvos-laktációs tanácsadó-mekk mester és igen magas lóról kommunikál az anyaplebsszel... Persze a hsz végén ott a :)
5. Ahány csoport, annyi zsargon - Facebook pidzsin
Próbáltam a bejegyzésben már többször megcsillogtatni, hogy én már igen kiművelt vagyok a csoportok zsargonját illetően. Remélem sikerült. Lerántanám a fátylat egy-egy rövidítésről, jellemző csoportműködési mechanizmusról.
. - pontozás. Ha feledésbe merült a posztunk kommentben rögzítsünk egy .-ot és máris a fal legtetején leszünk. Tádám!
kékítés/tagelés - a kékített név felhívás keringőre. A bekékített személy (nem válik Hupiketörpikévé vagy avatarrá) a kékítés következtében értesítést kap, hogy egy beszélgetésben megjelölték. Így vonható be az elfajult kommentekbe az admin, vagy bárki más.
blw - a csecsemők hozzátáplálásának egy módja. A baba irányítja a hozzátáplálás menetét. Feltételei: az ülni tudás. A gyermek visszaöklendezési reflexére operál.
cuppanós pizsi - minden végtag végén passzés pizsama. Neve onnan ered, hogy a gumírozott passzé miatt a pizsama "rácuppan" a gyermek végtagjaira.
hsz - hozzászólás
ht - 1. hordozási tanácsadó, 2. hozzátáplálás
hurci - hordozás szövött kendővel, karikás kendővel, meitai-jal, vagy bármivel KIVÉVE kengurut! (nem vállalom a hordozási eszközök felsorolását...)
hurcikabi - hordozásra készített kabát
hurcimami - hordozást preferáló édesanya
iszsz - igény szerint szoptatott csecsemő (azaz éjjel-nappal, akár percenként)
komment - hozzászólás
KV - kiemelt válaszadó
mosi - mosható pelenka
mosimami - mosható pelenkát preferáló édesanya
poszt - bejegyzés
rágcsalánc - szilikonból készült, babákra teljesen veszélytelen lánc, mely segítség a fogzási időszakban
szt - szoptatási tanácsadó
tápi - tápszer
WAHM mami - otthon dolgozó édesanya (work at home mom), hordozás témában otthon hordozós kabátot varró, rágcsaláncot készítő, csatos hordozót varró anyuka
Új tudáselem beépülése esetén azonnal bővítem a listát.
Vigyázat! Coming out!
Ami ebben a Facebook csoportos történetben a legkellemetlenebb, hogy eme mérföldkő jellegű tapasztalatokra a gyerekeimre fordított játékidőben tettem szert. Lazítani kell néhanapján, rendben. Anyaidő, pipa. Az sem egetrengető vétek, ha pont a Facebook lapozgatással ütöm el az időm. Az viszont az én mércém szerint már nemigen fér bele, hogy játék helyett frissítgessek...
Ezt csak azért írtam, hogy meglegyen a napi önostorozás is. Smile...
Egyébként, ebben sem vagyok egyedül:
http://wmn.hu/2015/04/14/pasztory-dora-coming-out-barnabas-vs-a-kutyuim/
Utoljára kommentelt bejegyzések