Hogyan is kezdjem? Csapjak a közepébe, s utána haladjak visszafelé? Vagy indítsam Léda tojásaitól, azaz a kezdtetek kezdetétől, mikor anya megteremtette a friss család világát? Az első napon Anya kiguglizta egy gyerekszobafalra festhető fa képét és a kötött madárkák mintaleírását:

http://zitameilinger.blogspot.hu/2011/01/kotott-madar-knitted-bird.html  – (a minta, a saját madarakról később)

A mi fánk, még madártalanul:

S látá Anya, hogy mindaz amit a guglin talált, jó.

Vagy kezdjem inkább a 2014-es karácsonyi ajándéktárral, adventi kalendáriummal, cinke etetővel? “Ez a kérdés, válasszatok!”

No, nem ennyire drámai ez…

Mivel nagycsaládban élünk és előnyben részesítjük a kézzel készített ajándékokat, már jócskán advent előtt elkezdek a leendő ajándékokkal foglalatoskodni. Mondjuk, november elején. Legkorábban a következő karácsonyt megelőző karácsony negyednapján, amikor "köszönt és minden jót kíván, négy nyafka macska, három veréb zenész, két gerle és egy csíz a csupasz körtefán" (Ismerjük a verset, ugye?! Ha nem, alant a link).

http://www.nefmi.gov.hu/letolt/retorika/ab/szoveg/komm/karimond.htm

Miközben ajándékötleteken agyaltam, a 4 éve molyosodó, ázó cingegolyókra vendégek érkeztek. Ezt látva böngészni kezdtem saját készítésű madáretetők után. Évek óta gyűlnek a parafadugók a kreatívos szekrényben, úgyhogy egy parafás madáretető mellett tettem le a voksomat (egyébként nem vagyunk alkoholisták, és az évek alatt nem 1-2 évet kell érteni, hanem legalább 10-et).

Ötlet innen: nem saját a minta, de pillanatnyilag sehol sem lelem… A keresett kifejezés “madáretető házilag” volt.

Rögzítés: 4 avas csavar a fa talpazatba, spárga, diófa, gyerek hintájának hűlt helye (utóbbi természetesen fakultatív), magvak.

Cinkék ajándéka: pipa. (bele is mennek!:)

Most jön a neheze, a családok. De ez egy következő bejegyzés témája lesz.

2013 karácsonyán horgoltam egy piros mérges madarat és egy hozzá tartozó zöld disznyót az öcséimnek, egy cicás mobiltok kíséretében a húgomnak.

Minta innen: http://nerdigurumi.com/2011/12/angry-birds-amigurumi-pattern.html

Huginak kötöttem egy kámzsa sálat is. Továbbá horgoltam hópelyheket a férjem nagynénjének és a férjemnek egy sapkát is. Varrtam egy kicsire összehúzható, könnyen hordozható bevásárlószatyrot a férjem édesanyjának. Naptárakat szerkesztettem családi fotókkal, minden hónapban az adott hó ünnepeltjével és bibliai ige-idézetekkel (összesen 4 különbözőt). Kötöttem 3-4 adventi koszorút is, még karácsony előtt…

Édes félmosolyos-nosztalgiázós érzés fog el, amikor visszagondolok 2013. december 23-ra. Férjem, fiam édesdeden alszik (így aludhatott a másnap születendő gyermek Jézus annak idején a betlehemi jászolban), mindeközben anya egy neki való csatorna (Lájfnetwörk) műsorát hallgatja a vezeték nélküli fülhallgatón, keze közben csak jár, horgolja az engri bördöt, háta közepére kívánva és akkor is már azon járnak a gondolatai, hogy anya tudja, mi a jó…

  • Anya tudja, hogy karácsony előtt nem kell aludni, úgyis elnyom majd a sok káposztás, halászleves, mézeskalácsos bejgli…
  • Anya tudja, hogy ha kész ez a madár úgy elrúgja, hogy akkorát szálljon, mint a mobilos  játékban (badarság, hogy azért jó a kézzel készített ajándék, mert az ajándékozottra gondolunk a kreáció közben…pff… egyébként pedig, DE).

Viszont azt anya nem tudta előre, milyen melegség önti majd el, amikor a két öccse (18 év, 24 év) a horgolmányaival tér nyugovóra karácsony után. Anyai túlzás: nem alszanak velük, de ki vannak téve az ágyuk fölött, mellett lévő polcokra (kénytelen vagyok ezt írni, nem hozhatom őket kényelmetlen helyzetbe).